Az Országház mellett, a Kossuth tér 4-ben, a hatodik emeleten van a Határon Túli Magyarok Hivatala. Egy évvel ezelőtt, 1992 júniusában a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságából kormányrendelettel hozták létre a hivatalt. Elnöke Entz Géza címzetes államtitkár. A kormányrendelet meghatározta a hivatal feladatait. /Kapcsolattartás a világban élő magyarok szervezeteivel, különös tekintettel a szomszédos országok kisebbségeire, valamint az egyes országok kisebbségi ügyekben illetékes szerveivel. Együttműködik a minisztériumokkal, továbbá koordinálja a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenységet. Elemzéseket készít a kisebbségek helyzetét befolyásoló folyamatokról. Vizsgálja a kisebbségi kérdés rendezését befolyásoló nemzetközi folyamatokat. Figyelemmel kíséri a magyar politika és a kisebbségi kérdés összefüggéseit, részt vesz az ezzel kapcsolatos külpolitika kialakításában./ Bégány Attilát az ukrán-magyar alapszerződés kapcsán tanúsított magatartásáért leváltották a nyugati magyarság osztályvezetői tisztségéből, és megszüntették munkaviszonyát. A hivatalról író újságírót Tábori László, a sajtó- és dokumentációs főosztály osztályvezetője kísérte végig. Íjgyártó István az elemző főosztály vezetője azelőtt a kárpátaljai osztály vezetője volt. "Rossznyelvek szerint Íjgyártó azért került el a területi főosztály éléről, mert tavaly beavatkozott a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/ belügyeibe." Tény, hogy tavaly összevonták a szlovákiai és a kárpátaljai osztályt, és létrehozták az elemző főosztályt. ? Viszonylag nagy a személyes ügyforgalom, tájékoztatott Íjgyártó, az utánajárás, feljegyzések készítése kitölti a munkaidő tetemes részét. Figyelik a sajtót és látogatják az adott területet. Részt vesznek a kulturális, politikai rendezvényeken. /Rejtő Gábor: Hétköznapok a határon túliak hivatalában. = Magyar Hírlap, szept. 4./
1998. december 8.
A budapesti Teleki László Közép-Európa Intézetben nemrég konferenciát tartottak Szlovákia és Románia 1989 utáni magyarságpolitikájáról. Az esemény része volt egy szélesebb kutatási programnak, amely Magyarországgal szomszédos, magyar kisebbségeket magába foglaló országok kisebbségpolitikáját vizsgálja. A vitaindítóként szolgáló tanulmányok Magyar nemzeti kisebbség Közép-Kelet-Európában címmel könyv formájában is napvilágot látnak majd. Takács Ferenc, a Határon Túli Magyarok Hivatala Románia főosztályának munkatársa kijelentette: amikor az RMDSZ 1996 telén belépett a kormányba, két rossz megoldás közül a kisebbiket választotta. Ha nem vált volna a koalíció részévé, soha nem lehetett volna lemosni róla a vádat, hogy kihagyott egy ilyen történelmi lehetőséget. Még a legradikálisabb kisebbségi vezetők is tudják, hogy az adott ország többsége nélkül szinte lehetetlen a kisebbségi kérdés demokratikus rendezése. E szempontból is példaértékű volt az RMDSZ bukaresti szerepvállalása. Másrészt a Szövetség kormányba kerülésével a "rebellis" magyarok ellenőrzése is könnyebbé vált a román politikai elit számára. Takács szerint Románia modern történelme során csak akkor tett engedményeket a magyar kisebbségnek, amikor külpolitikai érdekei úgy kívánták. A hozzászóló Vincze Gábor szerint a tanulmányból hiányzott annak a meghatározása, hogy mi is a kisebbségpolitika. A szegedi egyetem történésze kijelentette: a Takács dolgozatában megjelenő, a többség által megfogalmazott kisebbségi türelmetlenség fogalma vitatható koncepció. Íjgyártó István, a HTMH elemzési osztályának vezetője szintén kritikailag szólt a tanulmányról, amelyből többek között kimaradt az alapszerződés körüli játszma megvilágítása, az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció közötti kapcsolatrendszer mélyebb bemutatása. Törzsök Erika, a HTMH volt vezetője figyelmeztetett: az ilyen jellegű kutatásokban ügyelni kell arra, hogy Magyarország és szomszédai között rengeteg kölcsönös félreértés és fóbia létezik a kisebbségügy kapcsán. Törzsök úgy vélte, a dolgozat legnagyobb baja, hogy nem derül ki, milyen műfajban írta a szerző, szerinte ez csak sajtóelemzésként állná meg a helyét. A dolgozat tartalmával kapcsolatban leszögezte: ahhoz, hogy értsük Bukarest magyarságpolitikáját, mindig szem előtt kell tartani: ki van kormányon Budapesten. A konferencián részt vevő kisebbségi létben élő ember számára felvetődött a kérdés, hogy miért kell Budapesten újságcikkek alapján történelmi dokumentumot készíteni, miért nem vontak be olyan RMDSZ-szakértőket, akik e kérdés alapos ismerői? /Budapesten tanulmányozzák Románia magyarságpolitikáját, de nem tudni, hogy mi is az. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8. - Gui Angéla cikkének átvétele a Szatmári Friss Újságból./ Megjegyzés: Dec. 3-án tartotta a Teleki László Alapítvány Hamberger Judit Szlovákia magyarságpolitikája 1989 novembere után és Takács Ferenc: A román kormányzat magyarságpolitikája 1989-1996 című tanulmányok vitáját /nem konferencia volt/. Guy Angéla láthatóan félremagyarázta a vitát, megállapításai nem helytállóak. /Ott voltam. Guy Angéla nem nagyon figyelt, késve jött be, előadás közben is kiment, nem lehetett képe a vitáról!/
2000. április 5.
Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik, román kollégája, Mugur Isarescu meghívására. A Cotidianul értesülése szerint ez alkalommal mutatkozik be Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövet-jelöltje. /RMDSZ Sajtófigyelő, ápr. 5./
2000. április 6.
Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerősítette a Cotidianul napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfőt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje. Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértőjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román-magyar alapszerződés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyűlés jóváhagyása. - A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán működő konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar művelődési központ létrehozásáról. Az elkövetkező két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16-19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyűlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe. /Orbán Viktor Bukarestbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2000. április 14.
Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2000. június 21.
Az Érdemekért érdemrend nagykeresztjével tüntette ki Szőcs Ferencet, Magyarország leköszönő bukaresti nagykövetét Emil Constantinescu államfő. A kitüntetéssel a nagykövetnek a két ország jószomszédsági viszonyáért, több síkon való együttműködéséért kifejtett tevékenységét értékelték. Magyarország új nagykövete, Íjgyártó István, a magyar kormány kisebbségügyi szakértője várhatóan június 26-án érkezik Bukarestbe. Az új nagykövet nem hivatalos diplomata, de részt vett a román-magyar alapszerződés tárgyalásain. /Kitüntették a leköszönő Szőcs Ferencet. Egy hét múlva érkezik Magyarország új nagykövete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2000. július 17.
Íjgyártó István új magyar nagykövet júl. 14-én Bukarestben átadta megbízólevelét Emil Constantinescu államfőnek. Constantinescu hangsúlyozta: elnöksége egyik legfontosabb eredményének tartja, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség helyzete - ha nem is a jogi keretek intenzív fejlesztése, de a Romániában érzékelhető légkör tekintetében feltétlenül - nagyon pozitívan alakult. Válaszában Íjgyártó István kiemelte, hogy Magyarország számára Románia stratégiai partner. Rámutatott: a magyar kormány értékelése szerint Románia, Bukarest diplomáciai szempontból stratégiai hely, s ez számára, kezdő nagykövetként nagy megtiszteltetés és egyben óriási kihívás. - Íjgyártó István nem beszél románul. Korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, feltehetően ismeri tehát az erdélyi magyarság problémáit is. /Átadta megbízólevelét az új bukaresti magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2000. július 19.
Júl. 19-én Markó Béla bemutatkozó látogatáson fogadta Íjgyártó Istvánt, Magyarország új bukaresti nagykövetét a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalban. A találkozón a nagykövetség részéről részt vett Szabó Béla, a nagykövet első beosztottja és Polonyi Géza attasé. Az RMDSZ képviseletében jelen volt Borbély László területfejlesztési államtitkár, kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnök, Kelemen Hunor művelődési államtitkár és Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke. A megbeszélésen a jelenlévők a két ország közötti kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről és ebben az RMDSZ szerepéről, illetve más időszerű politikai kérdésekről cseréltek véleményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19. 1766. sz./ Íjgyártó István, az új nagykövet 37 éves beregszászi születésű diplomata 13 éves korában települt Magyarországra családjával. Angolul és oroszul beszél, fél éve pedig elszántan tanulja a román nyelvet. A legfontosabbnak tartja a következőket: a magyar konzuli hálózat fejlesztése /csíkszeredai és a konstancai főkonzulátus/, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítése, beleértve a kereskedelemben mutatkozó akadályok mihamarabbi lebontását, a határ menti és a regionális együttműködés fejlesztése, a határátkelők korszerűsítése, illetve új határátkelők megnyitása, egyes rendkívül fontos - például a katasztrófavédelmi, illetve a környezetvédelmi együttműködésre vonatkozó - szerződések megkötése, a magyar-román kulturális kapcsolatok előmozdítása. A nagykövet úgy véli, a bukaresti magyar nagykövetségen szakmailag kitűnően felkészült, tapasztalt gárda dolgozik. /Hatalmas kihívás a bukaresti nagyköveti poszt - véli Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság új bukaresti nagykövete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2000. július 21.
Íjgyártó István, az új bukaresti magyar nagykövet 1963-ban született Kárpátalján, Beregszászon. 13 éves koráig lakott ott, amikor családja áttelepült Magyarországra. Friss diplomásként rövid ideig a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott demográfusként. A '90-es években megjelent Máramaros megye történelmi helységnévtára című munkája. 1990-ben került a Miniszterelnöki Hivatalba, majd 1992-ben, amikor létrejött a Határon Túli Magyarok Hivatala, odament. A HTMH-ban kisebb-nagyobb megszakításokkal az elemzői főosztályt vezette. A régió politikai feltérképezését, elemzését végezte, a kisebbségek jogi helyzetét tanulmányozta. Több alkalommal képviselte a magyarság ügyét konferenciákon, szimpóziumokon, tanácskozásokon nemzetközi szervezetekben is, mint az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, azaz az EBESZ, illetve az Európa Tanács. Annak idején részt vett a magyar-román alapszerződés kidolgozásában. A nagykövet fölvette a kapcsolatot a Külügyminisztérium különböző szintű vezetőivel, államtitkárokkal, főosztályvezetőkkel. Nagyfokú nyitottságot tapasztalt román részről. - Mindkét ország az EU-ba szeretne bekerülni. Az érdekek azonossá válásával Íjgyártó István szerinte az ellentétek, az előítéletek, a felemás kapcsolatok rendeződni látszanak. Bebizonyosodott, hogy e két ország egymás partnere lehet számos kérdésben. Vannak még problémák, de nem lát áthidalhatatlan különbségeket a román és a magyar megközelítésekben. A magyar fél továbbra is rendkívül fontosnak tartja azt, hogy Csíkszeredában és Konstancán legyenek konzulátusok. A környezetvédelem terén is kialakulóban van az együttműködés. "Optimistán várom a választások utáni időszakot, s úgy érzem, az együttműködés töretlenül folytatódni fog" - állapította meg. - A státusztörvényről kifejtette, hogy az egész ügy szakértői stádiumban van. Egy koncepció kidolgozásáról van szó, mely rendezni kívánja Magyarországon azon kedvezmények, lehetőségek, támogatások rendszerét, melyeket - nyilván nem ilyen formában - eddig is biztosított a magyar kormány. /Gyarmath János és Ferencz L. Imre: Az RMSZ bemutatja az új bukaresti magyar nagykövetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2000. július 31.
Orbán Viktor miniszterelnök júl. 28-án délután érkezett Marosvásárhelyre. A repülőtéren a magyar kormányfőt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-elnök és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke fogadta. Jelen volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Kelemen Attila parlamenti képviselő, Maros megyei RMDSZ-elnök is. Megérkezése után, 28-án este Orbán és Markó az RMDSZ marosvásárhelyi szövetségi elnöki hivatalában csaknem kétórás tárgyalást folytatott. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Orbán elmondta: megvitatták az Emil Constantinescu elnök visszalépésével előállt új romániai belpolitikai helyzetet, és áttekintették, hogyan készül az RMDSZ az őszi parlamenti- és elnökválasztásra. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, az RMDSZ összességében sikeresen szerepelt a júniusi helyhatósági választásokon, több polgármesteri és tanácsosi helyet szerzett, mint 1996-ban. A státustörvényt nem vitatták meg részletesen, hiszen az még kidolgozás alatt áll. Végleges formájáról ősszel magas szintű politikai egyeztetés után a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) döntenek. A magyar kormányfő a késő esti órákban érkezett Marosvásárhelyről Tusnádfürdőre. - Ugyancsak jún. 28-án került sor Sepsiszentgyörgyön Martonyi János magyar és Petre Roman román külügyminiszterek találkozójára. Petre Roman hivatalos volt Tusnádfürdőre, ám a meghívást a legtöbb román kormánytaghoz és vezető politikushoz hasonlóan ő is lemondta. Ehelyett azt ajánlotta Martonyinak, hogy Tusnádfürdőtől mintegy harminc kilométerre, Sepsiszentgyörgyön, vacsorával egybekötve tárgyaljanak. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2000. augusztus 19.
Aug. 20-ra meghívást kapott a székelyszentistváni rendezvényre, tájékoztatott Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet a vele készült interjúban. Az új nagykövet elmondta, hogy néhány nagyon fontos programon már sikerült jelen lennie. Az egyik a tusnádfürdői volt, ahol Orbán Viktor miniszterelnököt és Martonyi János külügyminisztert kísérhette. Marosvásárhelyen találkozott többek között Sütő Andrással, akit íróként is, politikusként is igen nagyra tart, egyúttal néhány Maros megyei vezetővel is sikerült informálisan beszélgetnie. Ellátogatott Gyulafehérvárra, mert szándéka az erdélyi magyar egyházak vezetőinél bemutatkozó látogatásokat tenni. Jakubinyi György érsekkel találkozott. Részt vett az unitáriusok szejkefürdői világtalálkozóján. - A készülő státustörvényről kifejtette: azok az emberek, akik munkát vállalnak Magyarországon, nem elvisznek valamint, hanem hozzáadnak a magyarországi teljesítményekhez. A viták kapcsán leszögezte: nincs értelme olyan törvény létrehozásának, mely bármiben is csökkentené és nem bővítené a kialakult, meglévő lehetőségeket. A törvény közös munka gyümölcse lesz, melyért a felelősség is közös. /Ferencz L. Imre: Beszélgetés ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN-nal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
2000. augusztus 29.
Hetedik alkalommal rendezték meg aug. 25-26-án a Maros megyei Hármasfaluhoz tartozó Székelyszentistvánon az államalapító Szent István király emlékünnepét. A millenniumi hálaadó istentiszteleten Czirják Árpád katolikus pap, kolozsvári érseki helynök hirdetett igét. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kötő József, a román oktatási minisztérium államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője. Az emlékünnepség résztvevőit köszöntötte Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Ezt követően megkoszorúzták Szent István szobrát. Ez volt az első köztéri szobor, amelyet Erdélyben a magyar államalapító király tiszteletére emeltek. Az ünnepség keretében Tölle Tibor történész, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa tartott nagy tetszéssel fogadott előadást a székelyek ezeréves történelméről. A helyi Barátosi udvarházban fotókiállítás nyílt a debreceni Déri Múzeum anyagából, amely Hajdú-Bihar megye ezeréves történetét mutatja be. /Szent István-emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ A második napon az 1200 lakosú falu közösségi életéről, a szociális intézmények fejlesztéséről, valamint a falugondnoki szolgálat erdélyi perspektíváiról szóló szakmai tanácskozással folytatódott a millenniumi rendezvénysorozat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28. - 1790. sz./
2000. szeptember 9.
Íjgyártó István, Magyarország nemrég kinevezett bukaresti nagykövete szept. 8-án Marosvásárhelyre látogatott. Találkozott Dorin Florea polgármesterrel, Fodor Imre és Csegzi Sándor alpolgármesterekkel és Benedek István tanácsossal. Íjgyártó István kifejtette: Magyarország gazdasági helyzete megengedi, hogy komolyabb segítséget nyújtson Romániának, akár kormányszinten, akár a helyi közigazgatás szintjén. Dorin Florea polgármester hangsúlyozta: szeretné elérni, hogy a város az együttélés modelljévé váljék. Fodor Imre alpolgármester a magyarországi testvérvárosi kapcsolatok fontosságáról szólt. A nagykövet részt vesz az RMDSZ SZKT-ülésen, ugyanezt megtette a Demokrata Párt államelnökjelöltje indítása alkalmával, és ezután is elmegy mindenüvé, ahová meghívják. Természetesen, kivételt képeznek azok a pártok, amelyek évek óta folyamatosan a magyar kormányt, az RMDSZ-t, a magyar kisebbséget támadják. /(mózes): A magyar nagykövet Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./
2000. szeptember 16.
Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a Curierul National szept. 15-i számában megjelent adott interjújában leszögezte: Az új évszázad küszöbén kivételes lehetőségek vannak Magyarország és Románia rendkívül jó és szoros együttműködésére. Partnereink is ezt várják el tőlünk, s nagyon könnyű ennek az elvárásnak megfelelni. - Nincsenek olyan problémák, amelyek veszélyeztetnék a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat - hangsúlyozta a magyar diplomata. Mint mondta, a magyar fél a két ország közti alapszerződést kiindulási alapnak tekinti, és a kétoldalú kapcsolatok 1996 után elért szintje már sokban meghaladja az alapszerződés előírásait. A nemzetiségi kérdés megközelítésében lehetnek eltérések. "Romániában igen népes magyar kisebbség él, s megértjük, hogy követeléseik teljesítése nehéz" - fogalmazott, hozzátéve, hogy magyar részről jogosnak tekintik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alkotmányos keretek között megfogalmazott követeléseit ahhoz, hogy a romániai magyarság megőrizhesse önazonosságát. A magyarországi román kisebbség helyzetéről szólva a nagykövet elismerte, hogy "1989 óta valamennyi törvényhozás adós maradt" a (magyarországi) nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének megoldásával, annál is inkább, mivel a magyar alkotmány a nemzeti kisebbségeket államalkotónak tekinti. - A magyar fél megítélése szerint, a Gozsdu Alapítvány örökségének problémáját államközi szinten és a magyarországi ortodox egyházzal rendezték. Ha ennek a kérdésnek az újratárgyalását erőltetik, akkor az egész problémakört új módon kell megközelíteni. "Nem hiszem, hogy ez időszerű lenne, ebben az értelemben a magyar igények jelentősen meghaladhatják a Gozsdu-örökséget" - mondta. /Íjgyártó: Nincsenek olyan problémák, amelyek veszélyeztetnék a kétoldalú kapcsolatokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2000. szeptember 18.
Az államalapítás ezeréves évfordulóját ünnepelték szept. 17-én Kőszegremetén, kopjafát avattak és leleplezték az egykori politikai üldözött Dohi Árpád emléktábláját. A rendezvényen jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Szentpéteri István követségi tanácsos, Szabó István megyei tanácselnök, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke, valamint a községi elöljárók. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ elnöke az államalapításról tartott előadást. Íjgyártó István magyar nagykövet felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a huszadik századdal ellentétben a huszonegyedik a magyarság egymásra találásának az évszázada lesz. Dohi Árpád egyike volt azoknak, akik részt vettek egyetemistaként a Babes és Bolyai egyetemek egyesítése ellen szervezett tiltakozó megmozduláson. Dohi Árpádot 11 év Duna-csatornai munkaszolgálatra ítélték, melyből öt és felet töltött le. Az ünneplők a református parókia udvarán leleplezték a millenniumi kopjafát, amelyet Bú József népi faragó készített. A rajta szereplő szöveg: "A Magyar Millennium tiszteletére állította Kőszegremete lakossága. 2000. szeptember 17." A Dohi Árpád szülőháza helyén álló épület falára elhelyezett emléktábla leleplezése és megkoszorúzása következett: "Itt született Dohi Árpád - 1940-1980 -, az 1956-os forradalom kőszegremetei áldozata". Bemutatták a település kismonográfiáját, Sike Lajos "Kóstolja meg Kőszegremetét" címmel összeállított kiadványát. Végül a kultúrotthonban fellépett a Szatmár Megyei Nemzetiségek Népi Együttese és a koltói énekkar. /Fodor István: Kopjafa- és emléktábla-avatás Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./
2000. október 21.
Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettel készített interjút a Romániai Magyar Szó munkatársa. A nagykövet részt vett az október 6-án részt vett az aradi megemlékezésen, nagy élmény volt számára. Október 23-a jelentőségéről, hogy elbukott a szabadságharc, de következményeit nem lehetett sem kivégzésekkel, sem száműzetésekkel elintézni. - 1956 után Magyarországot az addigi módszerekkel már nem lehetett többé kormányozni, s néhány évtized múlva '56 forradalma hozzá járult a kommunista rezsim bukásához. "Október 23-a a magyar nemzet számára egyetemes ünnep. Azt nemcsak Erdélyben, de minden magyarlakta vidéken illő megünnepelni. Nem állami, hanem nemzeti ünnepünk ez, s mert számtalan - zömében névtelen - hőse van az 1956-os forradalomnak Erdélyben, Romániában is, a megemlékezés róluk ugyanolyan jogosult a Kárpát-medence bármely táján, mint mondjuk Budapesten." A nagykövetség megkoszorúzza a mártírhalált halt Nagy Imre 56-os miniszterelnöknek a Bukarest melletti Snagovban található szobrát. /Ferencz L. Imre: /"A zsarnokságtól megrettenni nem szabad..." Beszélgetés ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN-nal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2000. október 24.
Okt. 23-án, az 1956-os magyar forradalom 44. évfordulójának alkalmából megkoszorúzták a Bukarest melletti Snagov településen Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök emlékoszlopát. A magyar kormány nevében Íjgyártó István nagykövet, az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság részéről Kacsó Tibor elnök, valamint a társaság két tagja, Veress Sándor és Lay Imre, továbbá a helyi polgármesteri hivatal képviselői koszorúztak Nagy Imrét és társait az 1956-os forradalom leverését követően Romániába hurcolták, majd az akkori román vezetés kiadta a forradalom miniszterelnökét Magyarországnak. /Snagovi koszorúzás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2000. október 31.
Íjgyártó István magyar nagykövet Temes megyében töltötte a hét végét. Okt. 28-án Temesváron megjelent a közéleti vitaklub ülésén. Kijelentette, hogy tömören így fogalmazható meg a diplomácia erőfeszítése: mindent megtenni a megmaradásért! Az elmúlt ötven évben ugyanis a totalitárius rendszerek elnyomtak minden törekvést, amely a nemzetiségek önazonosságának éltetését szolgálta volna. A feltételek megteremtődtek a kisebbségi lét jobbá tételéhez, most tartalommal kell megtölteni a kereteket. A legfontosabb a képzés: legyenek kiváló iskolák, "merítsünk bátrabban az anyaország műszaki-tudományos vívmányaiból, legyünk képzettebbek a környezetünknél" -ezeket a magyar diplomácia fenntartás nélkül támogatja. Íjgyártó István kisebbségi sorban élt a kárpátaljai Beregszászban, mígnem áttelepült Magyarországra. Főiskolai tanulmányait Budapesten végezte az ELTE Bölcsészeti Karán. Dolgozott a kormány határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó irodájában. Íjgyártó István nagykövet felhívta a figyelmet, hogy a magánosítás Romániában még gyerekcipőben jár, a befektetések kockázata nagy, a magyar tőke pedig még nem annyira erős. /Sipos János: Íjgyártó István bemutatkozása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2000. november 6.
A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége és a Francia-Román Nemzetközi Alapítvány segítségével Segesváron nov. 3-án emlékművet, 45 keresztet állítottak azon magyar honvédeknek, akik a második világháború idején, illetve közvetlenül azután vesztették életüket, és tömegsírban nyugszanak. Az emlékmű-avatáson jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több képviselője, román részről Adrian Nastase, a PDSR alelnöke, az említett alapítvány tiszteletbeli elnöke, a román Nemzetvédelmi Minisztérium több képviselője, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Burkhárdt Árpád alprefektus és mások. Az ünnepségen eljátszották a két ország himnuszát, díszlövéssel tisztelegtek a hősök emlékének. Az emlékmű állítása nem utolsó sorban a segesvári RMDSZ-szervezet érdeme. Elnöke, Gál Barna ismertette a 45 kereszt történetét. /Emlékművet állítottak a magyar honvédeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az 1944. okt. 7-9-e között Magyarlónán és környékén elesett magyar katonák emlékére emelt kopjafát koszorúzta meg nov. 4-én dr. Béres Béla, magyar földművelésügyi és fejlesztési minisztériumi kabinetfőnök, Szelekovszky Ernő, a magyar honvédelmi minisztériumi főosztályvezető, valamint Keresztes Tibor honvédelmi minisztériumi tanácsos. Dr. Béres Béla elmondta, hogy hétszeres szovjet túlerővel szemben tartották magukat a honvédek Tordánál. Magyarlóna körül is kemény harcok folytak. "Akár a Don-kanyarban papírcsizmákban küzdő katonákról, erről a történelmi tényről is 1990-ig az anyaországban sem lehetett megemlékezni, és csak az utóbbi évtizedben emeltek Magyarországon második világháborús emlékműveket" - tette hozzá. A delegáció előzőleg Segesváron koszorúzta meg a magyar hadifoglyok újonnan átadott segesvári temetőjében állított emlékművet, majd Brassóföldváron kereste fel az egykori fogolytáborban elhunyt magyar katonák félig elkészült emlékművét, amelynek véglegesítését a helyi polgármester akadályozta meg törvénytelen akciójával: utasítására ledöntötték az emlékművet. "A NATO-ba és az Európai Unióba ilyen, és ehhez hasonló civilizálatlan tettekkel lehetetlen bejutni" - hangsúlyozta a magyar delegáció vezetője. /Salamon Márton László: Megkoszorúzták a magyarlónai emlékművet. Segesváron román katonazenekar játszotta el a magyar himnuszt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2000. december 18.
Dec. 16-án Marosvásárhelyen leleplezték Petőfi Sándor egész alakos bronzszobrát. Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész és Balogh József öntőmester alkotását az RMDSZ vezető politikusai, a magyar és román történelmi egyházak elöljárói, és Marosvásárhely vezetői leplezték le. Az ünnepségen részt vett Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete, Alföldi László kolozsvári főkonzul. Az eseményen felszólalt Dávid Gyula, a Petőfi Erdélyben kötet társszerzője is. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, Petőfi Sándor nemcsak a magyarságé, hanem mindenkié, nem lehet kisajátítani, de megtagadni sem. Az RMDSZ elnöke kitért arra, hogy "Románia ma ismét válaszúton áll, mint sokszor még a közelmúlt történelmében. A mi sorsunk is függ attól, hogy ez az ország merre megy, a mi életünkre is kihat, hogy Nyugatot vagy Keletet, Európát vagy csak Balkánt választja jövendőjének Románia. Eddig is beleszóltunk hát az ország sorsába, mert ez volt az érdekünk, és ezután is bele fogunk szólni, mert nem fogunk karba tett kézzel ülni ott, ahol rólunk is döntenek. Mi tudjuk a helyes utat, és ezen az úton végig fogunk menni.″ /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./
2000. december 22.
Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet a vele készült interjúban kifejtette: fontos, hogy a MÁÉRT ülése sikeresen lezárta munkálatait. A Máért elé került tervezet képezte inkább vita tárgyát. Az ülés után nyilvánvalóvá vált, hogy a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénytervezet nem állampolgárságot kínál. A választás után kialakult helyzetről a nagykövet leszögezte, hogy optimista a jövőt illetően, ″hiszen mi egyebek is lehetnénk?″ Az első nyilatkozatok összhangban vannak azokkal a törekvésekkel, melyeket a magyar kormány is képvisel mind a kétoldalú, mind az összeurópai összefüggésekben. Az új kormány vállalta: meghallgatja a magyarság elvárásait. - Íjgyártó reméli, hogy a kedvezménytörvényt a román politika pozitívan fogadja. A magyarságnak juttatandó kedvezmények nem lehetnek hátrányosak Románia számára, hiszen a lakosság mintegy 7 százalékának segítenek egészségügyi, oktatási, utazási, munkavállalási - s ezáltal szociális - problémáik megoldásában. Valóban, elsősorban a magyarokra vonatkozik a jogszabály, de hát ennyi előnyt hadd biztosítson Magyarország saját határon túli honfitársainak! A nagykövetet fél éve nevezeték ki. - A két ország kapcsolatában új fejlemény a két új határátkelő megnyitása. A konzulátusok kérdésében nem történt előrelépés, az ingatlanügyekben sem. /Ferencz L. Imre: Beszélgetés ÍJGYÁRTÓ ISTVÁNnal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2001. január 17.
A magyar élősertés, valamint a sertés- és a baromfihús behozatalát nehezítő protekcionista intézkedések eltörlését kérte Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet a román mezőgazdasági minisztérium új vezetőitől. A nagykövet jan. 15-én találkozott Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterrel és Gheorghe Lupuval, a minisztérium főtitkárával. Sarbu közölte a magyar nagykövettel, hogy ezt a problémát is elemezni fogják az agráripari importvámok általános felülvizsgálatakor, és figyelembe veszik majd a nemzetközi egyezmények előírásait. A magyar fél ugyanakkor kifejezte készségét, hogy támogatná termelő szövetségek létrehozását szakemberek cseréjével, tapasztalatok átadásával és jogi információkkal. A kormány 1999. júl. 1-jén megszüntette a kedvezményes CEFTA-vámot a magyar sertés- és baromfihúsra, valamint a hústermékekre. Az intézkedést azzal indokolták, hogy rendezni akarják a román piacon kialakult zavarokat. Tavaly nyáron a kormány minden különösebb indoklás nélkül meghatározatlan időre meghosszabbította az intézkedés hatályát. /Magyarország az importvám eltörlését kéri Romániától. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2001. február 1.
Január 31-én ünnepélyesen beiktatták Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban Pap Gézát, az egyházkerület 45. püspökét és az új tisztségviselőket. Az ünnepségen részt vettek az erdélyi egyházkerület lelkészei mellett a romániai magyar történelmi egyházak főpapjai és elöljárói - Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Czirják Árpád pápai prelátus, Mózes Árpád evangélikus püspök, Andrássy György unitárius előadótanácsos, Bartolomeo Anania ortodox érsek, Grigore Gutiu görög katolikus érsek, valamint a kárpát-medencei magyar református és a nyugati református egyházak képviselői. A Magyar Köztársaság képviseletében jelen volt Íjgyártó István nagykövet és Alföldi László főkonzul. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, valamit Boros János alpolgármester képviselték. Igét hirdetett Tőkés László püspök és Csiha Kálmán leköszönő püspök, majd az új püspök, Pap Géza. Az igehirdetést követően Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolták, majd a testvéregyházak küldöttei és az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntötte az új püspököt. Végül az erdélyi és királyhágómelléki egyházkerületek püspökei közös nyilatkozatban a jövőbeli együttműködés mellett kötelezték el magukat. /"Én, Pap Géza esküszöm..." Beiktatták az Erdélyi Református Egyházkerület 45. püspökét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2001. február 8.
Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet kétnapos utat tett Kovászna megyében. A nagykövet a megye vezetőivel, a kormányt képviselő megyei prefektussal és helyi üzletemberekkel folytatott megbeszéléséket. A látogatáson külön hangsúlyt kapott a térség és Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése. A magyar tőke jelenléte már nem elhanyagolható a megyében. A nagykövet közölte, hogy a Csíkszeredába tervezett magyar főkonzulátus ügye egyelőre függőben van, a közeljövőben több megbeszélés várható ebben az ügyben. /Székelyföldön már nem elhanyagolható a magyar tőke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2001. március 2.
Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára minden diplomáciai szokást felrúgva a román hatóságok tájékoztatása nélkül tett látogatást az elmúlt hetekben több erdélyi városban, ahol olyan kijelentéseket tett, amelyek csak a szélsőséges román nacionalisták malmára hajtják a vizet - írta márc. 1-jén a Curentul. "Rangrejtve" járt a múlt hét végén - a bukaresti magyar nagykövet társaságában - a Fehér megyében, ahol Nagyenyedet és Gyulafehérvárt kereste fel. - Ioan Rus Fehér megyei prefektus a lapnak kijelentette: sajnálja, hogy nem tájékoztatták a magyar politikus útjáról és "tiltakozik amiatt, hogy Németh Zsolt megsértette a nemzetközi szokásokat és az elemi udvariasság szabályait is". A lap szerint a megyei prefektus "tájékoztatta Octav Cozmanca román közigazgatási minisztert is" Németh Zsolt útjáról. Egyben közölte: magyarázatot kérnek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójától, milyen körülmények között találkozott a magyar politikussal. A lap azt nem részletezte, hogy Németh Zsolt milyen kijelentéseivel "hajtotta a szélsőséges román nacionalisták malmára a vizet". - Valójában a Mediafax hírügynökség február 20-án - az MTI nyomán - nyilvánosságra hozta a magyar államtitkár látogatásának részletes programját, amelyben szerepelt a Fehér megyei látogatás is. /Németh Zsolt "titkos erdélyi útjai" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Az MTI értesülése szerint Németh Zsolt államtitkár a Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával arról folytatott megbeszélést, hogy milyen támogatást tudna Magyarország az intézménynek adni, mivel az iskola épülete nagyon rossz állapotban van.) A márc. 2-i telekonferencián Fehér megye prefektusa ismét hangot adott felháborodásának. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter válaszként elmondta: a bukaresti magyar nagykövetet a külügyminisztériumba hívták magyarázatot adni a kialakult helyzetről.- Biztosítom önöket, hogy hasonló eset nem fordul többé elő. Hivatalosítani fogjuk a nemhivatalos látogatásokat - mondta Cozmanca. Véleménye szerint ezt az ügyet annál is inkább tisztázni kell, mivel egyetlen román hivatalos személy sem kereste fel úgy Magyarországot, hogy arról a magyar hatóságoknak ne lett volna tudomása. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet márc. 2-án Szatmárnémetiben volt, ahol részt vett a román és a magyar védelmi miniszter találkozóján. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak kijelentette: visszautasítja Ioan Rus vádaskodásait. Maga is tájékozódott ebben a kérdésben, és azt a választ kapta a bukaresti magyar nagykövetségtől, hogy Németh Zsolt látogatásának tervezett programját közölték az illetékesekkel. A román külügynek semmi ellenvetése nem volt arra nézve, hogy "félhivatalos" látogatás keretében a magyar államtitkár útba ejtse Gyulafehérvárt is. Rácz szerint érdekes, hogy amíg Bukarestben Adrian Nastaseék a román-magyar kapcsolatok elmélyüléséről beszélnek, "megyei szinten" ez a látogatás feszültségeket kelt. /Németh Zsolt "titkos" Fehér megyei útja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2001. március 3.
Márc. 2-án Szatmárnémetiben találkozott Szabó János magyar és Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszter. A két küldöttségben helyet kapott Bali József helyettes államtitkár és George Maior védelempolitikai és integrációs ügyekkel foglalkozó államtitkár, továbbá a két hadsereg nagyvezérkarának helyettes vezetői, Havril András és Constantin Gheorghe tábornokok, illetve más főtisztek. Jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is. A megbeszélés után a két miniszter sajtótájékoztatót tartott. Ioan Mircea Pascu elmondta, hogy a találkozó elérte a célját, tehát hogy "megismerjük egymást, személyes kapcsolatot alakítsunk ki". Áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és kölcsönösen informálták egymást a két hadsereg reformjának jelenlegi állásáról. Szabó János tájékoztatta őt a NATO-csatlakozással kapcsolatos magyar tapasztalatokról, illetve szó esett a NATO-bővítés további perspektíváiról. Szóba került, hogy a magyar fél eldöntötte, F-16-os repülőket fog lízingelni. A miniszter szerint Romániának nincs miért tartania attól, hogy Magyarországnak ilyen gépei lesznek, mert Magyarország NATO-tag, és Románia is az akar lenni. Szóba került még a román-magyar-szlovák közös fellépés lehetősége Cipruson, melyről Pascu kijelentette: remélik, hogy az ENSZ emellett a hármas szereplés mellett dönt. Tárgyaltak a katonai sírhelyek kérdéséről. Miután tavaly októberben Budapesten már felavatták a román katonák sírhelyét, Pascu elismerte, hogy román részről is meg kell tenni a viszontgesztust. Úgy vélekedett, hogy a magyar kérésre nagyon hamar pozitív válasz születhet. /Wagner István: Román-magyar védelmi miniszteri találkozó. Kiváló kétoldalú kapcsolatok. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 3./
2001. március 6.
Octav Cozmanca közigazgatási miniszter nemtetszésének adott hangot, amiért kormányát, úgymond, nem tájékoztatták a két magyar diplomata erdélyi látogatásának részletes programjáról. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a román hatóságok megkérdőjelezték Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, mivel erről előzetesen egyeztettek a román partnerrel. A nagykövet a hírek szerint tegnap Cristian Diaconescu államtitkárral tárgyalt ebben az ügyben. Adrian Nastase miniszterelnök márc. 5-én azt nyilatkozta, hogy Németh Zsolt romániai látogatása hivatalos volt, de Kovászna és Hargita megyékben olyan tárgyalásokat is folytatott a külhoni magyarok státustörvény tervezetéről, amelyeknek nincs helye ebben az országban. Ilyen nem hivatalos látogatást tett nemrég Kolozsváron a magyar külügyminiszter egy másik helyettese is. A jövőben véget kell vetni ennek a gyakorlatnak - jelentette ki Nastase. Nincs kivetnivalója a magyar állami tisztségviselők és a romániai magyar közösség közötti megbeszéléseknek, de a protokoll szabályait be kell tartani. Dávid Ibolya esetében a román kormányfő kijelentette: "más dolog magánemberként részt venni egy bálon, és más dolog ugyanazon alkalommal a helyi polgármesterrel a Megbékélési Parkról tárgyalni". /Nemcsak Németh Zsoltra, hanem Dávid Ibolyára is neheztelnek a román hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnök - Németh Zsolt külügyi államtitkár és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter látogatására célozva - márc. 5-én kijelentette, magyarországi tisztségviselők csak kísérettel, a kormány tudtával és beleegyezésével folytathatnak tárgyalásokat Románia területén. Adrian Nastase kormányfő fogalmazott: Németh Zsolt hivatalos látogatása csupán Bukarestre korlátozódott, a magyarlakta megyékben pedig a tisztségviselő "olyan tárgyalásokat folytatott a státustörvényről, amelyeknek Romániában nem lett volna szabad elhangzaniuk". Nastase szerint a hazai hatóságoknak "őrizniük" kell a szomszédos országból idelátogató vendégeket. "Más az, ha valaki magánemberként utazik egy fürdőhelyre. De ha egy tisztségviselő a Megbékélés Parkjáról beszélget Arad polgármesterével, kapcsolatban kell lennie a kormánnyal is" - fejtegette Adrian Nastase. Hozzáfűzte, a magyar kormány küldötteivel a hazai kormány képviselőinek a kétoldali kapcsolatokról kell tárgyalniuk. "Nem elfogadható, hogy ezek a találkozók olyanok legyenek, mintha a senki földjén történnének. Változtatunk az ezelőtti gyakorlaton" - összegezte. - Tatiana Maxim külügyi szóvivő elmondta, hogy márc. 5-én Íjgyártó István magyar nagykövet részt vett egy külügyminisztériumi megbeszélésen, ám szó sem volt arról, hogy Mircea Geoana tárcavezető magyarázatot követeljen tőle. "A nagykövet rutintárgyalást folytatott Mihai Dobre minisztériumi főtitkárral. Az ilyenfajta megbeszélések nem mennek ritkaságszámba. Napirenden szerepelt Mircea Geoana március 26-ra tervezett magyarországi látogatása, természetesen szóba került a magyar tisztségviselők nemrég történt látogatása is" - tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette: a romániai látogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatokat nem a külügyminisztérium kezdeményezte, a probléma nem a külügyi tárca képviselőitől indult. Octav Cozmanca Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter és Németh Zsolt külügyi államtitkár romániai látogatására utalva megjegyezte: "ha a szomszédos ország kormányának képviselői turistaként jönnek Romániába, viselkedjenek ennek megfelelően, és ne találkozzanak hazai tisztségviselőkkel". A közigazgatási tárcavezető hozzáfűzte: a történtekért Mircea Geoana külügyminiszter magyarázatot követel Magyarország bukaresti nagykövetétől, Íjgyártó Istvántól. Íjgyártó szűkszavúan nyilatkozott az MTI hírügynökségnek. Mint mondta, megdöbbentőnek tartja, hogy a román hatóságok megkérdőjelezik Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, annál is inkább, hogy a látogatás programjáról a román hatóságokat előzetesen tájékoztatták. /E. Ferencz Judit: Íjgyártó Istvánt "rutinbeszélgetésre" hívták a román külügyminisztériumba. Nastase: Erdély nem senki földje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnöknek a magyar kormánypolitikusok magánlátogatásai kapcsán tett szokatlanul ingerült kijelentéseit vizsgálva feltehető a kérdés: ki van otthon Erdélyben. A román államhatalom vagy azok a magyar miniszterek, államtitkárok, akik nem átallanak olykor egy-egy baráti összejövetelre, bálra vagy keresztelőre is átugrani a határon? Az a tény - hogy a magánlátogatások ennyire érzékenyen foglalkoztatják a román kormányt - a bukaresti hatalom frusztráltságáról, féltékenységéről árulkodik. Ez a hatalom nem érzi otthon magát a Kárpát-kanyaron belül, állapította meg Gazda Árpád. A kötődést Nastase a paragrafusok szigorával próbálja kompenzálni, Gheorghe Funar pedig szobrok, táblák, zászlórudak felállításával. /Gazda Árpád: Ki van otthon Erdélyben? = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap márc. 5-i számában Disszonancia Románia és Magyarország között címmel közölte tudósítója, Andreas Oplatka rövid cikkét. Oplatka rámutatott: Cozmanca kirohanása nem illik sem a román külügyminiszter közelgő budapesti látogatásához, sem ahhoz, hogy a két ország védelmi minisztere igen elégedetten nyilatkozott pénteki találkozójukról. A kirohanás célja, hogy emlékeztesse Adrian Nastase kormányfőt arra, hogy tavaly, még ellenzékben, Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatása után éppen ilyen felháborodottan nyilatkozott a vendégnek a látogatáshoz csatlakozó erdélyi kirándulásáról - írta Oplatka. /A Neue Zürcher Zeitung Cosmanca különös kirohanásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2001. március 8.
A magyar külügyi tárca sajnálatosnak tartja, hogy az elmúlt napokban a magyar kormánytisztviselők romániai látogatásával és a bukaresti magyar nagykövet konzultációjával kapcsolatban megalapozatlan állítások jelentek meg a román sajtóban - olvasható a márc. 7-i magyar külügyi közleményben. A kommüniké szerint Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet márc. 5-én korábban történt egyeztetés alapján folytatott konzultációt Mihail Dobréval, a román külügyminisztérium főigazgatójával. A megbeszélés témája a napirenden lévő magas szintű látogatások előkészítése volt. A munkatalálkozón Mihail Dobre maga is megerősítette, hogy Németh Zsolt politikai államtitkár februári hivatalos látogatásáról, beleértve a program vidéki elemeit is, időben tájékoztatást kaptak, és annak hivatalos minőségét román részről nem kérdőjelezték meg. A tárca nyugtázza a román külügyminisztérium sajtóosztálya vezetőjének ez ügyben tett nyilatkozatát. A magyar külügyminisztérium megítélése szerint a román sajtóban megjelent megalapozatlan megnyilvánulások, téves beállítások ellentétesek a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok szellemével. A magyar fél nem lát semmilyen problémát abban, ha román politikusok a magyarországi román kisebbség képviselőivel Magyarországon is kapcsolatot tartanak, rendezvényeiken részt vesznek, illetve konzultációt folytatnak velük a román nemzeti közösség és az anyaország közötti kapcsolatokról áll a közleményben. Magyarország bízik abban, hogy az ügy lezártnak tekinthető, és a magyar-román kapcsolatok építése zavartalanul folytatódik. /Kétoldalú államközi kapcsolatok. A magyar külügy közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./
2001. március 9.
Adrian Nastase kormányfőből előbújt eddig jól palástolt önmaga, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő, amikor kifogásolta Németh Zsolt államtitkár látogatását. A kormányfő cinikus megfogalmazásokra ragadtatta el magát, visszamenve magyarázataiban a Tőkés Lászlót évekkel ezelőtt ért balesetig. Ezek után nyilatkozott meg a külügy, amely szerint hivatalos és protokoláris szempontból is minden rendben volt a Németh Zsolt látogatása körül. Kiderült, hogy nem ezért rendelték be Íjgyártó István magyarországi nagykövetet, hanem - mint húsz más országbeli társával tették - meghívták egy tárgyalásra. - Az is fura, hogy a román kormányfő felteszi a kérdést, hogy miért kellett Németh Zsoltnak éppen a romániai magyarsággal megbeszélnie a készülő státusztörvényt. Egyszerűen azért, mert neki szól, őket célozza meg a nemzetközi integráció szempontjából, felelt erre Kónya-Hamar Sándor. Mellesleg ugyanilyen státusztörvényt készít elő a román hatalom is a külföldön élő románok számára. - A képviselő szerint ezek a nacionalista megnyilvánulások a román közvéleménynek szólnak, hiszen ez a tömegekben még mindig visszhangra talált. Ugyanakkor készülődnek a tusnádi nyári szabadegyetem valós értékének csökkentésére vagy megtorpedózására. Ez gesztus volt a társadalmi-demokraták nacionalista szárnya felé. - Ami történt, figyelmeztetője lehet annak, hogy mi történhet. Az RMDSZ-nek ezért feltételes módhoz kell kötnie mindenfajta megnyilatkoztatását. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint Octavian Cosmanca, a közigazgatás minisztere: Fölpörgette a panaszt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2001. március 17.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából márc. 16-án Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Bálint-Pataki József, a HTMH osztályvezetője, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Alföldi László kolozsvári főkonzul, Cseh Áron konzul, valamint kolozsvári egyházi és közéleti személyiségek részvételével átadták Imreh István erdélyi történésznek a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét, melyet Mádl Ferenc köztársasági elnök adományozott. Alföldi László főkonzul köszöntő beszéde után Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke méltatta az idős professzor pályafutását. A székelyek újkori történelmének szakavatott kutatóját életműve a legjelesebb magyar történészek soraiba emeli. A tanár Imreh Istvánnak élete és munkássága elválaszthatatlan a Bolyai Egyetem megalakulásától annak fénykoráig, majd megszüntetéséig, 1990 után pedig töretlen kivette részét az erdélyi magyar tudományos önszerveződésből. Benkő Samu kiemelte az anyaország gondoskodását, amelyre minden határon túli magyar féltőn tekint. /Makkay József: Magyar állami kitüntetést kapott Imreh István. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
